A delta quadráns fajai

Talaxiaiak

A Delta Kvadránsban található Talax bolygón kifejlődött humanoid civilizáció. A Talaxiaiak leginkább sárgás bőrszínükről ismerhetőek fel. A legfőbb különbség az emberek és a talaxiaiak között a tüdő, amely a talaxiaiaknál több ponton is közvetlenül csatlakozik a gerincoszlophoz. A talaxiaiak nagyon barátságosak és lelkesek, nagyon könnyű barátkozni velük, és megbízni bennük. Kevés ellenségük van, de 2346-ban háborúba léptek a Haakoniai Rend ellen. A háború tizedik évében a hakkoniaiak egy metreon kaszkád fegyver segítségével megöltek több mint 300.000 talaxiait a Rinaxon, erre a talaxiaiak megadták magukat. Számos talaxiai, aki kapcsolatba került a fegyverrel metrémiát, egy halálos vérbetegséget kapott.
A talaxiaiakkal a USS Voyager találkozott először a Delta Kvadránsban. A talaxiai Neelix évekig a hajó főszakácsa és hangulatfelelőse volt.


Vidiiánok
A vidiián fajt a Voyager fedezte fel 2371-ben. A vidiiánok egy olyan betegségben - amelyet ők "Kórnak" neveznek -szenvednek, amely a testük minden részét megtámadja. A vidiiánok nem ismernek gyógyszert a Kór ellen, és megpróbálják fertőzött testrészeiket pótolni. A fejlett orvosi ismereteik ellenére a vidiiánok nem képesek testeket klónozni a pótlandó testrészek számára. Ezért gyakran támadnak meg más fajokat, hogy azoktól lopjanak szerveket. Ez ahhoz vezet, hogy egy átlagos vidiián sokféle különböző idegen szervet, és bőrt hordoz, ezért amolyan "Frankenstein" kinézetük van. Mikor a Voyager először találkozott ezzel a fajjal, két vidiián ellopta Neelix tüdejét, és később is számos alkalommal támadták meg a hajót.
A Voyager 2372-ben hagyta el a vidiián űrt. 2375-ben a Voyager találkozott egy kis csoport idegennel, akik problémák megoldására szakosodtak. A csoport vezetője Kurros, arról informálta Janeway kapitányt, hogy sikerült találniuk egy ellenszert a Kór ellen. Csak remélhetjük, hogy ez az egykoron virágzó civilizáció hamarosan visszatér egy sokkal békésebb élethez

Haroginok
A harogin egy vadász faj a Delta Kvadránsból. Nomád űrutazók anyabolygó nélkül. A haroginok évszázadok óta csak a hajóikat tekintik otthonuknak. A legtöbb harogin egyedül utazik, de rendszerint találkozhatunk kisebb vadász csoportokkal is. Nagyobbak, mint egy átlagos ember, és testi erejük is nagyobb. Nehéz, fekete színű páncélzatot is viselnek, aminek segítségével sok ellenséges hatást túlélhetnek. A vadászösztönüktől vezérelve a prédájukat gyakran több ezer fényéven át is képesek hajszolni, és a diadalig sohasem állhatnak meg. Ez az életük egyetlen lételeme, célja. Minden kultúrájuk, hitük, szertartásuk a vadászat körül forog.

Kazonok
A kazon az egyik első faj volt, amellyel a Voyager a Delta Kvadránsban találkozott. A kazonok vadak és harciasak, uraikon. A kazon faj kultúrája viszonylag szervezetlen - miután felszabadultak a tráb elnyomás alól számos szektára bomlottak szét, és azóta is versengenek egymással. Néhány szekta nagyon gyenge, még az élethez szükséges alapvető forrásokban is hiány szenvednek. Más szektáknak csillaghajói is vannak, amelyeket még a tráboktól szereztek. Habár ezek közül elég nagy és erős, a kazonok technikai fejlettsége alacsony, és a hajóik gyengén felszereltek.
A Voyager által megismert szekták: Hobii, Mostra, Nistrim, Oglamar és Prommar. Ezek közül némelyik a Voyager ellensége volt. A Voyager számos csatában vett részt a kazonok ellen, 2372-ben sikerült is elfoglalniuk a hajót a kardassziai kém, Seska segítségével. Szerencsére néhány talaxiai hajó a Voyager segítségére sietett, és sikerült visszafoglalni a csillaghajót. A kazon űr elhagyása után a Voyagernek már csak kevés esélye van arra, hogy újra találkozzon kazonokkal.

Okampák
Az okampa a Delta Kvadráns egyik faja; először a USS Voyager találkozott velük nem sokkal azután, hogy egy idegen lény, akit az okampák Gondviselőnek neveztek, idehozta a hajót. Az okampák humanoidok, és átlagosan kb. 165 cm magasak. Nagyon rövid életűek, ezáltal nagyon gyors a fejlődésük; 8 hónapos korukra már elérik a felnőttkort. A negyedik vagy ötödik életévük végén az okampa nők belépnek az Elogiumba, amikor is képesek lesznek a megtermékenyülésre - egyetlen egyszer az életük során. Az Elogium idején a nők hátán lévő zacskó felkészül az embrió befogadására. Hétéves korára egy okampa belép az öregkorba; általában 8 vagy 9 évig élnek, habár néhány okampa szokatlan környezeti hatások alatt elérheti akár a 14 éves kort is. Amikor a Voyager találkozott az okampákkal, akkor azok már kb.1000 éve a föld alatt éltek. Itt, a felszíni nehéz körülményektől megóvva, a Gondviselő védelme alatt élhettek. Habár a kultúrájuk stabil és békés volt, számos fiatalabb okampa próbált meg feljutni a felszínre. Ezek egyike Kes, akit a kazonok elfogtak.
Habár az okampák telepata lények, a városlakók a legtöbb ezen képességüket már rég nem használták. Azonban Kes egyszer elkezdte fejleszteni telepatikus, telekinetikus képességeit. A Voyager más okapmákkal találkozott, akik a képességeiket hihetetlen fokra fejlesztették ki.